A vállalkozók egészségtudatosabbak-e,

Nézzünk 2 rövid adatot kizárólag a vállalkozónőkre vonatkozóan:

• …a vállalkozónők nagyobb arányban élvezték a munkájukat (89% vs. 75%),
•  a vállalkozók között kevesebben voltak, akik 7 vagy annál több igen választ adtak a Vitális Kimerültség teszten (maximális 10 pontból)

És egy további fejezetet a pályázati felmérésből:

Élni hagyni

A huszonegyedik századi nő életében az egyik legfontosabb dolog a rugalmasság. A munka és a család összeegyeztetése állandó zsonglőrmutatvány, s hogy a magyar asszonyok stresszel milyen mértékben terhelt élet után jutnak el a változókorba, nem az egészségügyi rendszer hatáskörében áll, sokkal inkább családpolitikai, gazdaságpolitikai kérdés.

Az alternatív munkaerő-piaci lehetőségek támogatása fontos nemcsak a kisgyermekes családoknak, de a középkorú, valamilyen okból régi munkakörükben nem alkalmazható hölgyek foglalkoztatása szempontjából is. (Nemcsak anyagi megfontolásból, hanem az értelmes elfoglaltság és strukturált idő szerepe miatt is).

Emellett kulcsfontosságú a vállalkozásalapítás és a vállalkozások életben maradásának elősegítése. Ez az, amiben talán a legnagyobb perspektíva van. Egyrészt a női vállalkozó nagyobb eséllyel foglalkozik azzal, amit szeret (flow), nem fenyegeti a túlzott elvárások-kevés kontroll típusú munkastressz, másrészt saját maga által beosztott munkaidejében eljuthat sportolni, szűrővizsgálatokra, rekreációra, nagyobb lehetősége a nyílik a prevencióban manapság előtérbe került self-management megélésére. Az egészségügyi alapellátás és egészségügyi újságírás feladata pedig nem más, mint hogy információval támogassa a nőket ebben az önmenedzselésben.

A felmérés eddigi eredménye itt olvasható részletesebben –>>

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő, 7 milliárd forintos forrású pályázat indul az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében, májusban – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Czomba Sándor (Nemzetgazdasági Minisztérium).

Magyarország egyik legkomolyabb problémája a foglalkoztatottság alacsony szintje. Bár a gazdaságilag aktív rétegek több szegmensében a foglalkoztatottság szintje az uniós átlag közelében mozog, van néhány jól azonosítható gócpont, ahol lényegesen elmaradunk az unió átlagától. Ilyenek az 50 év felettiek, a pályakezdők, a képzetlenek vagy a kisgyermeket nevelő fiatal anyukák. A kormány érzékelve a problémát, ezeket a rétegeket célozva igyekszik különböző, jól célzott foglalkoztatási programokkal beavatkozni.

Szerdán Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára két program elindulását jelentette be.

I.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete – különösen a válság hatására – meglehetősen kedvezőtlenül alakul. 2011-ben a 15-29 éves népesség foglalkoztatási rátája 36%, munkanélküliségi rátája pedig 18,3% volt. A fiatalok számos kihívással szembesülnek az oktatásból a munkaerő-piacra való átmenet során is.

Ebben segíthet az az Új Széchenyi Terv keretében rövidesen megjelenő pályázat, amely a 18-35 éves fiatalok vállalkozóvá válását segíti elő. A pályázat a mikrovállalkozást alapítani szándékozó fiatalok felkészítését, képzését, üzleti tervének elkészítését támogatja, emellett – üzleti tervük pozitív elbírálása esetén – vissza nem térítendő támogatásban is részesülhetnek induló költségeikre. A közel 7 milliárd Ft-os forrás a tervek szerint 1600 fiatal számára teszi majd lehetővé saját vállalkozás elindítását.

A pályázat két részből áll. Egyik része a potenciális fiatal vállalkozók felkészítését, képzését támogatja és az általuk indított vállalkozások inkubálását, mentorálását végzi. A vállalkozások létrehozását követően pedig további támogatást, mentorálást, tanácsadást nyújt a létrejött vállalkozások számára. Ezekre a tevékenységekre összesen 2 milliárd Ft áll rendelkezésre.

A pályázat másik részében a fiatalok által elkészített és a vállalkozásfejlesztést végző szervezet által jóváhagyott üzleti terv kerül elbírálásra. Pozitív döntés esetén a fiatal vállalkozók mikrovállalkozásuk indításához induló költségeikre maximum 3 millió Ft összegű (vissza nem térítendő) támogatásban részesülnek. A forrás olyan tevékenységekre fordítható többek között, mint a cégalapítás, a kötelező engedélyek beszerzése, eszközbeszerzés, a piacra jutás támogatása (pl. marketing, formatervezés, piaci megjelenés vásárokon), információtechnológiai fejlesztések, képzéseken való részvétel, tanácsadás igénybe vétele (pl. szervezetfejlesztési, vállalati stratégiai tanácsadás), anyagbeszerzés, könyvelés, munkavállalók foglalkoztatása.

A pénzbeli támogatáson túl a fiatal vállalkozók a vállalkozásfejlesztést végző szervezettől segítséget kapnak a jogszerű és sikeres működéshez, az adótudatos vállalkozói magatartás kialakításához, tanácsadásban és mentorálásban részesülnek a vállalkozás indítását követő 6 hónapban. A közvetlenül e célra fordítható összeg 4,94 milliárd.

A tervek szerint a pályázat – amely várhatóan 2012. május során kerül meghirdetésre – 1600 fiatal vállalkozásának elindításához nyújt majd segítséget.

II.

Ma Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások a legfontosabb munkahelyteremtők, hiszen a működő összes vállalkozásból 99,9%-ot e szektor képvisel. E szervezetek gazdasági ereje egyenként nem mérhető a nagyvállalatokéhoz, azonban a szektor összességében jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a foglalkoztatottságban. A működő vállalkozások száma több mint 682 ezer, az általuk foglalkoztatottak száma meghaladja 2 millió főt.

Ezeknek a vállalkozásoknak közel 60%-a egyszemélyes vállalkozás, azaz önfoglalkoztató személyekből áll, éppen ezért a foglalkoztatás bővítésként kell értelmezni a vállalkozások foglalkoztatotti létszámának növelése mellett az új vállalkozások létrehozását is. A vállalkozói aktivitás ösztönzése, új vállalkozások létrejöttének támogatása elengedhetetlen része a gazdaság fejlesztésének, a foglalkoztatás növelésének, éppen ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatot hirdet meg vállalkozóvá válást (önfoglalkoztatást) elősegítő támogatásra a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból.

Támogatás annak nyújtható, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság – a társaság tevékenységében személyesen közreműködő – tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként oldja meg.

Pályázati eljárás keretében 3 millió forintig visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő kamatmentes tőkejuttatás nyújtható. A támogatás működtetésére a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból több mint 1 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az előző évek gyakorlatának megfelelően a támogatás igénylésének feltétele, hogy a pályázó 20 % önrésszel rendelkezzen. A támogatásra a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes munkaügyi központoknál lehet a pályázatokat benyújtani.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Christina Ergas és Richard York, az amerikai Oregon egyetemének szociológusai azt állítják, hogy a nők parlamentben, minisztériumokban és egyéb döntéshozó szervekben való részvétele a lakosság kisebb szén-dioxid kibocsátásával jár. Kutatásuk eredményei azt sugallják, hogy világszerte javítani kell a nők társadalomban elfoglalt szerepét, ha lassítani akarjuk a klímamegbolondulást.

A hatékonyabb döntéshozatalhoz ezen a területen a nők legalább egyharmados részvételére van szükség ezekben az intézményekben – javasolja Ergas es York. Ennél kisebb arányú részvételnél már fennáll a veszélye annak, hogy figyelmen kívül hagyják őket, nem mernek felszólalni, vagy már nem tudják képviselni a „női” véleményt megfelelőképpen.

A a nemek és a környezetvédelem közti kapcsolatot vizsgálva a következőket állapították meg:

• Azok az országok, ahol a nők több helyet foglalnak el a parlamentben, több környezetvédelmi egyezményt írnak alá.
• A nők klímaváltozással kapcsolatos tudományos ismeretei az Egyesült Államokban szélesebb körűek, mint férfitársaiké.
• A nők a környezeti kockázatokat fenyegetőbbnek ítélik meg.
• A nők aktívabbak a környezetvédelmi reformok véghezvitelében.
• A nők 60-80 %-os többségben vannak a környezetvédelmi szervezetek alapító tagjai közt.

Az Egyesült Államokban a férfiak részvétele a döntéshozatalban 80 %.

(A magyar parlamentben a nők aránya csupán 9% – a ford.)

(A cikk nem tér ki rá, de bizonyára a nők jobb helyzete a párok által nem-kívánt foganások jobb megelőzési lehetőségeit is jelenti, ami nélkülözhetetlen a jobb közbiztonsághoz és alacsonyabb környezeti terheléshez – a sajtóközleményt kiadó BOCS Alapítvány szerk. megjegyzése.)

Forrás: http://grist.org/climate-change/more-power-for-women-means-less-climate-pollution

A témáról interjúkészítési lehetőség a kérdéskör specialistájával, Simonyi Gyulával, a BOCS Alapítvány elnökével: +36302473648

A fenti sajtóközlemény a Föld Napjára (ápr. 22.) a BOCS Alapítványtól

A többség családja reáljövedelmének csökkenésére számít

Az év első negyedében a GfK Hungária komplex fogyasztói bizalom indexének értéke – a korábbi évek mozgásait követve – újra emelkedett. A fogyasztói várakozások is javultak, ugyanakkor a kereskedelem számára nem kecsegtet túl sok jóval a tény, miszerint a vásárlási hajlandóság a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt az első három hónapban.
Lényegében változatlanok a munkanélküliségre vonatkozó és inflációs várakozások; a többség úgy gondolja, családjának reáljövedelme idén csökkenhet.

A Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke az év végi tendenciát
megtörve, 2012 első negyedévében közel 8 pontnyit emelkedett és jelenleg
125,3 ponton áll. A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) esetében is
emelkedés figyelhető meg az év első három hónapjában: az index csaknem 30
ponttal 148,8 pontra nőtt. E növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt
pénzügyi helyzetének, mind az ország várt gazdasági helyzetének megítélése,
utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó
várakozások javultak nagyobb mértékben.

A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) január-március időszakban utoljára a
tavalyi év elején látott mértékben – 16 ponttal – csökkent és 99,2 ponton állt
meg 2012 márciusában. „Ez a valaha mért legalacsonyabb érték és a
kereskedelem szempontjából nem feltétlenül biztató – hívta fel a figyelmet
Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „A három index időben egymáshoz
viszonyított alakulását tekintve szembeötlő a fogyasztói várakozások és a
vásárlási hajlandóság egymástól elválása; a vonatkozó indexértékek
vonalának egyfajta „ollóként” nyílása az aktuális negyedévben” – mutatott rá a
szakember a jelenségre.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 márciusában
hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság több, mint
fele (51 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 54
százalékuk vélekedett hasonlóképpen.
Lényegében az inflációs várakozások sem térnek el az előző negyedévben
mért eredményektől, mert a lakosság túlnyomó része – tízből kilencen –
továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9
százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a
megkérdezettek közel kétharmada (66 százalék) az inflációnál kisebb mértékű
növekedéssel számol, vagyis reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 21 százaléka
gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (szemben az előző
időszakban mért 23 százalékkal), 75 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy
soha nem venne fel hitelt (ez az arány az előző időszakban 71 százalékot tett
ki). A hitelfelvételi kedv alakulásának hátterében az áll, hogy tízből mintegy
négyen (42 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30
százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A megtakarításokról alkotott vélemények nagy mértékben romlottak az előző
negyedévhez képest: a válaszadók 39 százaléka bizonytalan azzal
kapcsolatban, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e
megtakarításait, míg 27 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes
nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Ötvenhét százalékra csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya,
azaz minden második honfitársunk venne lakást mostanság. A lakosság
mintegy fele (54 százalék) tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakásuk
eladására mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontban a körülményeket.

Forrás: GFK

Sonkát és csokoládéfigurát főként a 40+ háziasszonyok vásárolnak

A kisgyermekes háztartások helyett a negyvenes vagy idősebb háziasszonyok nagybevásárlásai mozgatják a húsvéti csokoládéfigura- vagy sonkapiacot. Az ünnepek idején nem feltétlenül elsődleges szempont az alacsony ár: a márkatermékek és a drágább termékváltozatok is az éves átlagnál szélesebb vásárlóközönséget vonzanak.

Az ünnepi időszakban tízből három háztartás vásárol húsvéti csokoládéfigurát – ez az arány hasonló a karácsonyi figurák esetében tapasztalthoz. Ugyan 2011-ben a legtöbben már a diszkontokban vásároltak ilyen terméket, a megvásárolt összes húsvéti csokoládéfigura mennyiségét tekintve továbbra is a hipermarketek vezetnek.

A háztartások többsége gyártói márkát választott, csak az összes vásárló egyötöde döntött – részben vagy egészben – kereskedelmi márkás termék mellett. Még a diszkontokban is valamivel több vevője volt a márkás termékeknek, mint a sajátmárkáknak. Ez utóbbi csatornában a márkázott és kereskedelmi márkás termékekre költött összeg szinte azonos, viszont az átlagárak jelentős eltérése folytán az értékesített mennyiség mintegy 60 százalékát a sajátmárkák adják.

Kereskedelmi márkás termékeket átlag feletti arányban választanak az ötvenes éveikben járó, kisvárosban élő, kiskorú gyermeket már nem nevelő, 1-2 fős háztartások, míg a kisgyermekes nagycsaládok kosarába átlag feletti mértékben kerül márkatermék, különösen a kisebb településeken.

A friss és tőkehúsok, valamint a húskészítmények hagyományosan előkelő helyen szerepelnek a hazai lakosság étrendjében, húsvétkor pedig különösen jól fogynak ezek a termékek. „Az előző húsvéti szezonban a háztartások fele –kétmillió háztartás – vásárolt kötözött, füstölt, főtt, főtt-füstölt húst és sonkát összesen mintegy 6200 tonna mennyiségben, hétmilliárd forint értékben” – mondta el Sánta Zoltán, Client Group Lead, GfK Hungária. „A megvásárolt mennyiség valamivel több, mint felét hipermarketekben és szupermarketekben szerezték be a háztartások” – nyilatkozott a szakember.

A húsvéti sonkavásárlók szociodemográfiai jellemzőit vizsgálva két fontos választóvonal figyelhető meg: a 40 évesnél idősebb háziasszony vezette, valamint a nagyvárosokban és Budapesten élő háztartások a feldolgozott sonkatermékek fő vásárlói (arányuk minden csoportban 40 százalék feletti). Ugyanakkor a fiatalabbak és a kisebb településen élők körében sokkal kevésbé elterjedt e termékkör vásárlása. A mennyiséget tekintve is az idősebb háztartások dominálnak: az 50 év feletti háziasszonyok vásárolják a teljes mennyiség mintegy kétharmadát.

A nagyvárosok dominanciája a volumen tekintetében már nem érhető tetten: a városlakók egy-egy alkalommal csupán 80-90 dkg sonkát visznek haza, míg a kisvárosok és a kisebb falvak lakosainál ez a mennyiség 1,25 kg körül alakul.
A húsok és húskészítmények azon kategóriák közé tartoznak, melyek eredetének a vásárlók nagyobb figyelmet szentelnek: a lakosság körülbelül kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a tőkehúsok és a húskészítmények vásárlása során is nagymértékben figyel a termékek eredetére. Az életkor előrehaladtával és magasabb végzettséggel egyre jellemzőbben helyeznek hangsúlyt a vásárlók a megvásárolni kívánt termék hazai eredetére.

A sonkafogyasztással együtt a mustár és torma vásárlóinak száma is növekszik az ünnepek idején, az értékesített mennyiség pedig ezekben a hónapokban mintegy másfélszerese az átlagosnak.

Forrás: GFK

A diszkontláncok a tavalyi év abszolút nyertesei

A makrogazdasági környezetből fakadó nehézségek hatására a fogyasztói bizalom 2011-ben a válság kezdetekor jellemző szintre süllyedt. Mindezek hatására a fogyasztók vásárlási szokásai átalakulóban
vannak és a GfK Hungária Kereskedelmi Analízisek tanulmánya alapján két fő trend körvonalazódott: az egyes láncok vásárlói bázisának csökkenése, és az átlagos kosárméret inflációt meghaladó mértékű
növekedése az egyes láncokban.

A háztartások fogyasztása a jövedelemadó változásoknak betudható reálbérszint
növekedés ellenére sem emelkedik, aminek hátterében a
jövedelemtöbblet egyenlőtlen eloszlása, az óvatosságra törekvés, valamint a
válság hatására felerősödött megtakarítási hajlam áll. Ugyanakkor a törlesztő
részletek, valamint a végtörlesztések jelentős terhe sem bizonyult kedvezőnek
a napi fogyasztási cikkek piacának szempontjából. A kereskedelmi forgalom
értékben ugyan enyhe bővülést mutat, ám a közel 7 százalékos
élelmiszerinfláció fényében reálértékben csökkent a forgalom.

A nem túl biztató piaci körülmények természetesen a fogyasztói hangulat
alakulására is hatással vannak: a fogyasztói bizalom index a 2008.évi szintre –
mélypontra – esett vissza. „Mindezek hatására a fogyasztók vásárlási
szokásai is átalakulóban vannak. Egyrészt kevesebb üzletet keresnek fel a
háztartások, emiatt pedig csökken szinte valamennyi lánc vásárlói bázisa –
jellemzi a helyzetet Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „A
megvásárolt termékstruktúra is megváltozott: míg a háztartások korábban a
megvásárolt termékek mennyiségének csökkentésével reagáltak, 2011-ben
már egyértelműen jelentkezett a fogyasztás elmozdulása az olcsóbb termékek
irányába. Egyre kevesebb család vásárol élvezeti cikkeket, valamint népszerű
az árkedvezményes vásárlás, hiszen minden 100 forintból 26 forintot akciós
termékekre költünk” – teszi hozzá a szakember.

Szinte valamennyi üzlettípus vásárlóközönsége csökkent és a tartósan
magas üzemanyagár miatt visszaesés tapasztalható az autóval bonyolított
nagybevásárlások terén is.

A hipermarketek ritkuló látogatása, a megfontoltabb vásárlói magatartás,
valamint egyes láncok beolvadása vagy gyengélkedése következtében a
kereskedelmi láncok párhuzamos használata enyhén csökkenő tendenciát
mutat: ha a havonta legalább egyszer látogatott boltok körét vizsgáljuk, kiderül,
hogy a háztartások csak 3-4 üzletben költenek havi rendszerességgel.
A 2011. év nyertesei a diszkontláncok: ugyan az ott vásárló háztartások
száma nem emelkedett jelentősen (egyes láncok szintjén akár csökkenést is
mutatott), ám az egy vásárló háztartásra eső költési intenzitás jelentősen
növekedett, ami annak is a jele, hogy a családok egyre több
termékkategóriában tekintik a diszkontok kínálatát reális alternatívának.

A diszkontok piaci részesedésének növekedése ugyanakkor nem vonta maga
után a kereskedelmi márkák részarányának emelkedését: továbbra is a piac
27 százalékát adják a láncok sajátmárkás termékei. Egyrészt a gyártói márkák
iránti bizalom erősödésére is utalnak jelek, másrészt az eddig szinte kizárólag
sajátmárkákkal operáló kemény diszkontokban is egyre több kategóriában a
polcokra kerülnek a piacvezető márkatermékek is.

A független kisboltok immár a piaci verseny tartós veszteseinek tekinthetők,
részesedésük évek óta folyamatosan csökken. Ezt részben a lassan
zsugorodó vásárlói bázis magyarázza, részben pedig az, hogy a kisboltokban
vásárló átlagos háztartás 2011-ben a napi fogyasztási cikkekre szánt költéseit
még nominálisan sem tudta növelni, nemhogy az inflációt követni tudta volna.
A függetlenek által elvesztett forgalom – a korábbi évek tendenciáihoz
hasonlóan – legintenzívebben a láncba szerveződött üzletekhez vándorolt,
ugyanakkor 2011-ben abszolút értékben már a diszkontláncok tudták a
legtöbbet nyerni a független üzletektől. Viszont a láncba szerveződött boltok
jelentik azt a kereskedelmi csatornát, amelyet a vásárlók az összes csatorna
közül a legkevésbé hajlamosak a diszkontokkal helyettesíteni, és az egyetlen
formátum, amely forgalmat tudott nyerni a diszkontoktól az év folyamán.

Láncok szintjén vizsgálva a piaci versenyt igen vegyes képet kapunk: nyolc
lánc forgalma emelkedett, kilencé csökkent 2011-ben a megelőző évhez
viszonyítva, és valamennyi csatornatípusban találhatunk nyerteseket és
veszteseket egyaránt. Kevés kivétellel jellemző ugyanakkor két trend: az egyes
láncok vásárlói bázisának csökkenése és az átlagos kosárméret inflációt
meghaladó mértékű növekedése az egyes láncokban.

Forrás: GFK

A diszkontok egyedüli vonzereje az alacsony árszínvonal

A hazai vásárlók elsősorban a nagy alapterületű, széles áruválasztékot és jelentős akciókat kínáló hipermarketeket részesítik előnyben élelmiszer beszerzéskor. A GfK Hungária Shopping Monitor vizsgálata szerint a szupermarketekben a lakosság idén először költött nagyobb összeget élelmiszerre, mint az egyébként alacsony árszínvonala miatt vonzó diszkontokban. Tovább csökkent a kisboltok szerepe – a többség valóban csak a legszükségesebbeket szerzi be ezekben az üzletekben.

A GfK Hungária vásárlói szokásokat figyelemmel kísérő Shopping Monitor 2012 tanulmány adataiból egyértelműen látszik, hogy a vásárlók – a korábbi évekhez hasonlóan – most is a termékek minőségét és frissességét, az árszínvonalat és választékot tartják a leginkább mérlegelendő szempontnak boltválasztáskor.

Ezzel összhangban a megkérdezett vásárlók 30 százaléka saját bevallása szerint hipermarketekben költi a legtöbb pénzt élelmiszerre. A hipermarketek vonzerejét elsősorban az általuk kínált széles választék, emellett kedvező árszínvonaluk és a jó akcióik jelentik. A csatornákat összehasonlítva a vásárlók a cash&carry üzlettípus mellett a hipermarketek választékával voltak kiemelkedően elégedettek.

A szupermarketek szerepe 2008 óta folyamatosan növekszik. 2001 óta először idén sikerült megelőzniük a diszkontokat az észlelt költésről tett nyilatkozatok terén: a vásárlók közel egynegyede (23 százalék) említette, hogy szupermarketben költi a legtöbb pénzt élelmiszerre. “A szupermarketek 2008-as földindulásszerű előretörése annak volt köszönhető, hogy a Spar felvásárolta a Plus-t, és a diszkontok terjeszkedése mellett a szupermarket csatornára volt leginkább jellemző az új üzletek nyitása – gondoljunk csak egyes Sparok, a kis alapterületű Tesco Express üzletekre, vagy a Coop 2011-ben indult boltmegújítási programjára” – hívja fel a figyelmet Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.

Minden ötödik válaszadó diszkontokban vásárol legmagasabb értékben élelmiszert – ez az arány kis ingadozásokkal ugyan, de évek óta változatlan. Ennek az üzlettípusnak a fő vonzerejét olcsósága jelenti. Az összes többi vizsgált szempont (választék, hangulat, minőség, személyzet) tekintetében ugyanakkor a csatornák rangsorában a diszkontok az utolsó helyen végeztek.

Noha a hazai láncok között is egyre több szupermarket található, hálózatuk jelentős részét kisboltok alkotják, emiatt a hazai láncok eredményei a független kisboltokétól nem választható el. A kisebb önkiszolgáló boltok jelentősége az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. 2011 végén már csak a megkérdezettek 21 százaléka számára szolgáltak az élelmiszer-beszerzés fő helyszínéül, azaz a vásárlók leginkább tényleg csak a szükséges napi cikkeket veszik a “sarki fűszeresben”.

A kutatásról

A GfK Hungária Shopping Monitor 2012 kutatása keretében 2011. decemberében kérdezett meg a háztartásban az élelmiszerek és alapvető háztartási termékek bevásárlásáért felelős személyeket otthonukban. Az évente készülő tanulmány célja az élelmiszer és alapvető háztartási termékek vásárlására vonatkozó szokások, motivációk feltérképezése a 15-69 éves magyar lakosság körében.

Forrás: GFK

A számlák aláírásának kérdése azonban nem érinti az elveszett bizonylat, okirat pótlólag, másodlagosan történő előállítására, és ezen bizonylatnak abból a célból történő hitelesítésére vonatkozó előírásokat, amelyek az adó- és pénzügyi kapcsolatokban, számviteli elszámolásokban az eredeti dokumentumok pótlását szolgálják.

Az okirati bizonyításról, illetve az elveszett, pótolt okiratok pótlásáról a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 190-197. §-ai rendelkeznek. A hivatkozott jogszabály 196. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet által kiállított okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratáéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette, vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta.

Szabályszerű igazoláson a gazdálkodó szervezet bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírás, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni. Fentiek szerint azonban a másolatnak tartalmaznia kell azt a megjegyzést is, mely szerint a másolt okirat az eredetivel mindenben megegyezik, hiszen ez a megjegyzés különbözteti meg az egyszerű aláírást a hitelesítéstől. A gazdálkodó szervezet által kiállított, vagy őrzött okiratról így készült okirat bizonyító ereje az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.

Forrás: NAV honlap

Hitelességünket könnyen elveszíthetjük, ha nincs összhangban a külsőnk az adott szituációval, szereppel – erről is szól az a beszélgetés, amit itt alább megnézhetsz. Ne érezd túl szigorúnak, inkább tartsd megfontolandónak szakértő nőtársunk véleményét. S akár gyakorlatban is megtanulhatod azt, amire egy vállalkozó nőnek szüksége lehet - tarts velünk a 2012. március 9-i, pénteki egész napos, kis csoportos stílustanácsadásunkon.

FONTOS: már csak 4 hely van, tehát igencsak érdemes igyekezni a jelentkezéssel –>>

Várunk tehát a 2012. március 9-i, pénteki egész napos, kis csoportos stílustanácsadásunkon.

MÁR CSAK 4 hely van, tehát igencsak érdemes igyekezned a jelentkezéssel – itt megtalálsz minden bővebb információt a jelentkezési űrlappal együtt: klikkelj! –>>